I. Bartolomaiosz Pátriárka: Ne alakítsák át a trabzoni Hágia Szófiát mecsetté
“Semmi szükség” arra, hogy a trabzoni(eredeti néven Trebizond) Hagia Szófia ősi templomát mecsetté alakítsák, jobb, ha inkább múzeumként üzemel, mely minden vallás előtt nyitva áll. Így nyilatkozott I. Bartolomaiosz Konstantinápolyi Ökumenikus Pátriárka, aki világosan kifejezte, ellenzi a török miniszterelnök-helyettes, Bulent Arinc által támogatott elképzelést, miszerint a kereszténység ezen emlékművét a muzulmánok különleges imahelyévé alakítsák.
A Hagia Szófia (Isteni Bölcsesség) temploma az ősi építészet egyik gyöngyszeme, mely a Komnénosz Uralkodóház (1204-1461) idejére datálódik. A fekete-tengeri Pontusz keresztényeinek ősi jelenlétét testesíti meg, akiket először az Ottomán birodalom, majd az neo-törökök számos népirtás és tisztogatás eredményeként irtottak ki.
Augusztus 17-én, az Ökumenikus Pátriárka látogatást tett a templomban és találkozott a város polgármesterével is. Újságírók előtt Bartolomaiosz a következőket nyilatkozta: “Tisztelünk minden muzulmánt és tiszteljük az istentisztelet minden helyszínét, de ebben az esetben a Hagia Szófia muzulmán istentiszteleti hellyé alakítását szükségtelennek vélem.”
Hozzátette: “Mi a Hagia Szófia múzeumként történő üzemeltetése mellett kardoskodunk. Továbbá, ahogy azt a helyi [iszlám] közösség vezetője is megállapította, már sok mecset létezik, mely a hívők istentiszteleti igényeit szolgálja és ezek jórésze részben üres.”
A pátriárka Zeki Baytar – aki a helyi muzulmán közösség elnöke, s aki Arinc javaslatára határozottan reagálva még egy esetleges lázadással is fenyegetett - közelmúltbéli kijelentésére emlékeztetett, miszerint: “Először meg kell töltenünk a mecseteket, s csak azt követően fogjuk – ha szükséges – az Isteni Bölcsesség templomát mecsetté alakítani.”
“Ha a trabzoni Hagia Szófiát mecsetté alakítják – fejti ki I. Bartolomaiosz -, akkor az csak a muzulmán testvéreink számára lesz elérhető. Ellenkező esetben, vagyis ha az épület múzeum marad, akkor az az egész nemzetközi közösség szolgálatában áll, és így jelentős nyereséget profitál a helyi lakosok számára.”
A jelenlévő újságírók közül sokan emlékeznek még Bulent Arinc 2011. januárjában Phanarban – a pátriárka székhelyén – tett látogatása során elmondott szavaira: “Közigazgatási szervként kötelességünk azon polgáraink igényeit is figyelembe venni, akik több száz éves múlttal bírnak ezen a vidéken.”
Következésképpen az Ökumenikus Pátriárka állásfoglalása kevéssé meglepő. Ami viszont igencsak az, az a török kormány kisebbségekhez viszonyuló hozzáállása: „egy lépés előre, egy lépés hátra”, a körülmények és politikai konjunktúra függvényében. Pontosan ebből kifolyólag felbátorodott anti-konformista csoportok egyre novekvő mértékben adnak hangot anti-konformista nézeteiknek Törökországban.
Törökország észak-keleti részében fekvő Trabzonnak majdnem háromszázezer lakosa van. A keresztény vallásúak aránya kicsi az ellenük elkövetett népirtások miatt a történelem folyamán. 2006. február 5-én Andrea Santoro olasz papot egy fiatal iszlám nacionalista gyilkolta meg ebben a városban.
Forrás: www.maghrebchristians.com